A BMW Z1-es 1988-as olaszországi premierjére természetesen elvitték az elődjének számító 507 Roadstert-t, ami egy tökéletes lenyomata annak a kornak, amiben született. Ezzel szemben a Z1-es elég futurisztikus lett, a harminc évnyi különbség, ami a két kétüléses roadster megjelentése között eltelt, így ránézésre bőven többnek tűnt. Az jövőbe mutató forma azonban szándékos volt, hiszen a Z1 igazából nem más, mint egy csomó ötlet egy helyen.P90096541_highRes_bmw-z1-test-drives-1A BMW igazgatótanácsa 1985-ben létrehozott egy részleget, ahol a magasan képzett mérnököknek szabad kezet adott, az összes többi részlegtől függetlenül dolgozhattak azokon az ötleteken, amik épp eszükbe jutottak. Ez lett a BMW Technik GmbH, rövidebben ZT. Míg a közönség azt találgatta, hogy a BMW van-e olyan merész, hogy megépíti az autót, addig már zárt ajtók mögött folyt a gyártás, mely nagyobb részben kézi összeszerelést igényelt a különleges anyagok miatt. Ebből egyenesen következett az alacsony példányszám és a magas ár is, ennek ellenére a Z1-re rengeteg megrendelés érkezett már a bemutató után.P90096520_highRes_bmw-z1-1988-1991-06-A hatvan fős csapat célja egy új szerkezetű, új anyagokból épülő gépjármű létrehozása volt, a projekt pedig Z1 néven futott. A sorozatgyártás nem volt tervben, azonban egy BMW sportkocsi a márka imidzse miatt mindig csábító termék lehet. Egy évvel később elő is állt a közlekedésre is alkalmas prototípus. Az autónak a szabadságot kellett megtestesítenie négy keréken és hoznia kellett a márkára jellemző vezetési élményt is. Előbbire a függőlegesen leereszkedő ajtók erősítettek rá, utóbbit nagyban segítette a 3-as limuzinnál 10 centivel alacsonyabb súlypont, az első-középmotoros elrendezés és persze, a hátsókerékhajtás.P90096515_highRes_bmw-z1-monocoque-chaAz autó technikáját a 3-as sorozatból vették, a 170 lóerős, 2,5 literes sorhatos végsebessége 225 km/óra és a 0-100-at is megfutotta 8 másodperc alatt, a motorhoz egy ötsebességes kéziváltót társítottak. 49:51 arányú súlyelosztása és alacsony súlypontja pedig go-kart szerű vezetési élmény adott a roadsternek.P90096518_highRes_bmw-z1-cockpit-1988-Egy acélból készült önhordó monocoque adta a Z1-es alapját, erre a vázra kerültek a műanyag karosszériaelemek. A plasztik nem csak könnyebb, de rugalmasságát is jól demonstrálta a részleg vezetője, Ulrich Bez azzal, hogy ráugrott a panelre, ami összerogyott a súlya alatt, majd amikor lelépett róla, visszanyerte a formáját. Elsődleges szempont volt a beltér tervezésekor a letisztultság és a funkcionalitás, ezt ellensúlyozandó jó minőségű anyagokkal és bőrrel borították a kabint, a kagylóülések műanyag borítását pedig az autó színére fényezték. Klímát azonban a kis műszerfal miatt azonban nem kínáltak hozzá, sokan ezért a fűtési rendszert alakították át az E30-ashoz való alkatrészekkel.P90096544_highRes_bmw-z1-1988-1991-06-1990 végéig már mind a kicsivel több, mint nyolezer darab Z1-es elkelt a nagyjából 80.000 német márkás áron. A vevők négyféle beltér közül és hat szín közül választhattak, amik között szerepelt a mókás sárga, az úszómedence kék és a jaj, nagyon narancs is.